GDPR: Üzleti előnyöket is hoz az adatkezelési gyakorlat változása
A vállalkozások mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a jövő májusi határidőre teljes mértékben képes lesz megfelelni az új európai uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR követelményeinek – derül ki a Deloitte felméréséből. A cégek számára komoly kihívást jelent a felkészülés, azonban jelentős üzleti előnyöket is hozhat az átállás az új adatkezelési gyakorlatra.
Nem optimisták a vállalkozások az új európai uniós általános adatvédelmi rendelet, a GDPR kapcsán. A Deloitte az Európai Unióban működő cégek között végzett felmérése szerint a megkérdezett társaságok mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a jövő május 25-i határidőre, amikortól kötelező lesz alkalmazni a GDPR előírásokat, teljesen felkészül a jogszabály betartására. A vállalkozások 62 százaléka arra készül, hogy egy olyan szintet érjen el, ami ha nem is felel meg mindenben az elvárásoknak, egy esetleges vizsgálat során már védhető helyzetet teremt számukra. A fennmaradó 23 százaléknál azonban még ennél is rosszabb eredményre számítanak.
A kutatás arra is rámutatott, hogy szélsőséges értékek között mozog, hogy egy-egy cég mennyit költ a GDPR-megfelelésre. A felmérésben megkérdezett vállalatok 39 százaléka 100 ezer eurónál kevesebbet fordít erre a célra, azonban 15 százalékuk 5 millió eurónál is többet költ a felkészülésre. A kutatásban résztvevő cégek 54 százaléka vélte úgy, hogy a korábbi gyakorlathoz képest a szokatlanul magas, akár 20 millió eurós büntetési tétel jelentősen befolyásolta a GDPR-ra való felkészülésüket.
A kutatás arra is rámutatott, hogy az érintett vállalatok jelentős része kedvezőtlen pozícióból indul az adatvédelmi rendelet előírásainak betartásához vezető úton. A megkérdezett cégek 45 százaléka dedikáltan foglalkozik az adatvédelemmel, 32 százalékuk esetében valamilyen más területhez kapcsolódóan kezelik ezt a kérdést, míg 23 százalékuk egyáltalán nem foglalkozik a problémával.
A GDPR több olyan elvet, illetve előírást is tartalmaz, amelyek esetében informatikai, szemléletbeli kihívások is nehezítik a felkészülést. „A felejtéshez való jog, vagyis az ügyfélről tárolt minden személyes adat törlésének igénye gyakran komoly szabályozási és informatikai kihívást jelent. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a vállalkozásoknál használt informatikai rendszerek nem alkalmasak arra, hogy teljesítsék ezt az elvárást. Persze erre a helyzetre is vannak alternatívák, amelyekre a Deloitte is felkészült, azonban egy ilyen eset tovább nehezíti a felkészülést” – mutatott rá dr. Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere, a Deloitte GDPR szolgáltatásokat nyújtó csoportjának vezetője.
Egy másik izgalmas és bizonyos helyzetekben nehezen kezelhető elvárás az adattakarékosság elve, illetve annak bizonyítása, hogy ezt figyelembe véve tevékenykedik az adott cég. „A kérdés, hogyan tudja alátámasztani egy társaság, hogy azok az adatok ténylegesen szükségesek arra a célra, amire kérte a hozzájárulást az ügyfelétől. Tapasztalataink szerint sokszor előfordul, hogy cégen belül is küzdeni kell azért, hogy bizonyos információkat tényleg csak azok kapjanak meg, akik érdemi munkát végeznek velük, illetve csak addig férjenek hozzá ezekhez, amíg valóban szükséges. A GDPR előírásainak való megfelelés nem csak az eljárásrendek, az informatikai rendszerek szintjén kíván változásokat, de sok vállalatnál a gondolkodásmódot is át kell formálni” – fűzte hozzá dr. Márkus Csaba.
Azt, hogy a „felejtés joga” milyen kihívást jelent a cégeknek jól mutatja a Deloitte felmérése is, mely szerint a megkérdezett társaságok 64 százalékának becslése sincs arra vonatkozóan, hogy a jövőben ez mekkora feladatot jelent számukra.
A Deloitte kutatása arra is rámutatott, hogy bár a GDPR-ra való felkészülés jelentős ráfordításokat igényel, előnyökkel is járhat. A megkérdezett társaságok 61 százaléka számít arra, hogy a személyes adatok kezelésének új szintre emelése tényleges üzleti előnyöket hoz majd. Valamivel több, mint ötödük, 21 százalék, pedig úgy véli, hogy jelentős hasznot hoz a GDPR-nak való megfelelés, többek között a megítélésük javulásának, a versenytársakkal szembeni pozíciójuk erősödésének, illetve az új üzleti lehetőségeknek köszönhetően.
Kapcsolódó cikkek
- A belső elhárítás 8 aranyszabálya
- A pendrive-használat a GDPR-megfelelés gyenge pontja
- Egyszerűbbé válik az adatkezelés a hazai cégek számára
- Feltörték az Ubert! Veszélyben az adataink?
- A személyes adatok kezelése 20 millió EUR-ba is kerülhet!
- A PSD2-t bevezetni nem kell félnetek...
- Eladó az online lelkünk?
- Hírlevél feliratkozás – kötelező-e a kétlépéses hozzájárulás a GDPR alapján?
- Megakadályozható, hogy ellopják az adatokat a céges nyomtatókon keresztül
- GDPR: (meg)felel(tet)ésre felkészülni!
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.