Érdekes és elgondolkodtató összevetésekre is alkalmasak az ilyen rendezvények. Például a mobil munkatársak PDA-val való felszerelésével elért pozitív eredményeket ecsetelő előadás utáni szünetben elhangzó szkeptikus észrevételeket hallva felvetődik, hogy miért nem térnek ki az előadók a leggyakrabban emberi tényezőkkel összefüggő negatív hatásokra, illetve az ezeket minimalizáló praktikákra. Az említettek kapcsán például arra, hogy milyen módszerekkel bírhatók rá a mobil munkatársak a munkájukat a korábbiakhoz viszonyítva kétségkívül átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tevő PDA-k használatára. Hogyan érhető el, hogy azok ne váljanak a gyerek otthoni játékává, ne essenek le, s menjenek „véletlenül” tönkre, hogy ne egy vidéki terítés alkalmával a célállomásra érve derüljön ki, hogy otthon maradt a kütyü, és folytathatnánk. Mert a legkitĹąnőbb eszköz, a legbriliánsabb informatikai megoldás bevezetése is haszontalan pénzkidobás, ha nem kap a felhasználók oldaláról támogatást, ha ők nem érzik sajátjuknak, csak a „géprombolás” vágyát szító nyĹągnek, kényszernek tartják. Sokszor lerágott csont, sokaknak unalmasak a fentiek, de attól még sajnos ez a helyzet. Úgy tĹąnik, kevés az olyan fórum, amely összehozná a hasonló problémákkal küzdőket az azokra már megoldást talált felhasználókkal. Pedig ezzel mindenki nyerhet. A szállítók például a problémát ismerő, arra saját körülményeik között így könnyebben és gyorsabban megoldást találó ügyfeleket. A felhasználók munkájukat könnyítő – s nem csak kisded játékaiktól megszabadító – munkaeszközöket, a vállalatvezetés, a meghatározott üzleti cél elérését kínáló megoldást. S valószínĹąleg mindez – ugyanazon beruházás kapcsán, „csak” az emberi tényezőkön, hozzáálláson változtatva – összegét tekintve is kevesebbe kerülne, mint a munkatársakon erőszakkal átpréselt eszköz, alkalmazás, az ellenállás leküzdésére fordított időt, energiát, stresszt már nem is számítva.

Eme rövid, de talán nem haszontalan eszmefuttatást követően tekintsünk át néhány olyan, az élelmiszeripar számára (is) kínált informatikai eszközt, megoldást, amelynek már vannak iparági referenciái, nem feledve a fentieket, vagyis hogy alkalmazásuk sikerének csak töredéke a termék és a cég céljainak egymásra találása. Felső vezetői és felhasználói támogatás, valamint hozzáértő bevezetést garantáló szállítói know-how nélkül ez bizony nem sokat ér. S kiváltképp több telephely, nemzetközi cégcsoportok esetén az infrastrukturális tényezők szintje – pl. a széles sávú internet – is fontos összetevője a sikernek.

Bevált a PDA

Két cég, egy tulajdonos, közös területi képviselői tevékenység. Az ezen belül részterületnek számító marketingadat-gyĹąjtéshez és -feldolgozáshoz keresett a Pannontej-Veszprémtej „testhezálló”, a korábbi saját fejlesztésĹą programot kiváltó eszközt és megoldást. A kezdetben csak a marketingadatok gyĹąjtésére koncentráló program jó választásnak bizonyult, s a munkatársi kreativitásnak is köszönhetően ma már mind több információ segíti az értékesítési hatékonyság növelését. A tulajdonosok folyamatos tájékoztatást kapnak a termékeknek a kiskereskedelmi hálózatok polcain való szerepléséről, ennek időbeli változásairól, így kalkulálhatóbbak a rendelések, kézben tarthatóbbak a készletek. Motivált a vezetés és a munkatársak, s a kereskedelmi és vállalatirányítási rendszer felé is ellenőrizhető, egzakt adatokkal, folyamatos a visszajelzés.

A Mobisol Magyarország által megvalósított, a sikeres tárgyalások és marketingakciók előkészítését célzó, PDA alapú SFA (Sales Foce Automation) közvetve az értékesítést is támogatja. A polci jelenlétből látható termékhiányra adott azonnali logisztikai reakciók, a másodlagos kihelyezés kapcsán követhető forgalomváltozás, a gyors promóciókiértékelés mind pozitívumai közé sorolható. A negatívumok között a területi képviselőknek az azonnali és folyamatos ellenőrizhetőségük miatti berzenkedését, a modern technikával szembeni ellenérzéseket kellett, a későbbi lázongások megfékezése érdekében, még a tréningek során kezelniük. Azonban az elért pozitívumok megérték a befektetett energiát. Az egyszeri adatbevitel, az adathibák csökkenése, a naprakész információk kárpótlást jelentenek. A PDA fő veszélyének a képességei felismerése hatására támadó igénydömpinget érzik. A határt a szállító úgy igyekezett megszabni, hogy se a kollégák, se a rendszer ne váljon túlterheltté.

A Pannontej-Veszprémtejnél ma már tudják, ezért azt tanácsolják a hasonló bevezetésen gondolkodóknak, hogy ha sikerre vágynak, elsőként a kereskedőcsapat számára „adják el” a megoldást. De fontosak a pozitív, előrevivő viták, a vezetői és területi képviselői vélemények visszacsatolása, s hogy az alapok lerakását követően a finomításokhoz a képviselők tapasztalatai legyenek a mérvadók. Részben negatívum, hogy ma már ők futnak a rendszer után, vagyis erőforrás-problémákba ütközik a képviselők felé visszacsatolni kívánt napi adatmennyiség lekérése, amit átcsoportosítással kívánnak megoldani.

RFID vs. vonalkód

Az ODIN kereskedelmi igazgatójának az RFID élelmiszeripari felhasználásáról, illetve a technika várható robbanásszerĹą terjedéséről szóló előadását némi szkepticizmussal hallgatták a résztvevők. Az élelmiszeripari termékek alapanyagokig való nyomon követhetősége ugyan az EU által és törvényileg is előírt, de az erre szolgáló technikák között az ennek automatizmusát elősegítő RFID még nem befutó Magyarországon. Pedig az ellátási láncban több helyen, például a raklapokat, vagy a konténereket érintő ellenőrzésénél jól alkalmazható azonosítási technika, mint ahogy az üzleti tárolás folyamataiban is, ahol alkalmazásával a gyártó többek között hĹątőládánként ellenőrizheti a tárolás megfelelőségét, s ettől függően a szavatossági idő változtatásnak szükségét.

A CSB-System által bemutatott, a nyomon követéshez vonalkódtechnikát alkalmazó projekt már nagyobb sikert aratott. A rendszerváltást követően Dámtej néven hazai magántulajdonba került, ma Fino-Foodként ismert, friss tejterméket és sajtárut előállító vállalkozás Kaposvárra költözésével egy időben döntött integrált irányítási rendszer bevezetése mellett. A cég jól előkészített folyamatautomatizálás eredményeként, létszámemelés nélkül ért el jelentős bevételnövekedést. A 2005-ben megkezdett munka első szakasza a 2006. januári, négy modullal történt éles indulással zárult, a termelésirányítás automatizálására 2007-ben került sor. A gyors bevezetés negatív eredményeként említhető a felhasználók nem kellő szintĹą és idejĹą oktatása, valamint az ebből eredő problémák, pozitívumként viszont fény derült a lopásokra, és kontrollálhatóvá váltak a gyártási folyamatok. 2008-ra az üzleti intelligencia, a vezetői információs rendszer felállítása maradt. A sikeres megvalósulást követően felderíthetők lesznek a vállalat mĹąködésében rejlő kockázatok, s fellelhetők az olyan kritikus ellenőrzési pontok, mint például az információ és adatfolyam kereszteződései.

Az EU-előírásként kötelező nyomkövetésnél fontos volt a toleranciák, a tól–ig határok beállítása. A toleranciák átlépésekor a minőségbiztosítási vezető értesítését, illetve a túl magas vagy túl alacsony értékek esetén a tiltást kellett megoldani. Ma már megállapítható többek között, hogy melyik targoncáról melyik silóba került pl. a liszt, de a segéd- és csomagolóanyagok is követhetők egészen a beszállítókig.

Mivel az üzem mĹąködésével összefüggő minden adat egy rendszerben integrált, jelentősen egyszerĹąsödött a döntés-előkészítés, átláthatóbbá és kontrollálhatóbbá vált a menedzsment számára a vállalat irányítása. Ellenőrizhető az anyagfolyam, követhető az információáramlás, s biztosított a jogi és vevőigény szerinti megfelelés.
A nyomon követést mindenkinek meg kell oldani, ki kockás füzetben, ki Excelben végzi, s ahol ez a cégteljesítmény növelésének igényével párosul, ott – ahogy a Fino-Foodnál – áldoznak az ezt is garantáló informatikára.

Megéri-e pénzét a tanácsadó?

Az élelmiszer-ipari projektek minőségbiztosításában, a bevezetési kockázatok csökkentésében is járatos tanácsadócég, az Optimum4 képviseletében Kulcsár Alexandra a vállalatirányítási rendszerek iránti termelővállalati igényről és az annak valós kielégítéséhez esetenként katalizátorként szolgáló, tanácsadói közremĹąködéssel elérhető eredményekről, illetve az ennek híján fennálló veszélyekről beszélt. A vállalati szempontok között a nagy vevők kiszolgálásához szükséges azonnali információelérést, a vállalati kultúrák versenyében való helytállást, a vezetők megfelelő kiszolgálására alkalmas informatikai „erőmĹąveket” és az ágazati specializációknak való megfelelést említette.

Egy jól felkészült, jelentős iparági tapasztalatot szerzett s azt a cégen belül is megosztó tanácsadócég elsősorban a rendszerbevezetés szükségességének és okának kiderítésében, a megfelelő rendszer kiválasztásában és az üzlet és informatika közti egyértelmĹą kommunikációban, valamint a megvalósuló projekt minőségbiztosításában tud segíteni. Az ügyfelek (jó esetben) ismerik szervezetüket, de mert benne élnek, nehezebben ismerik fel a redundanciákat, a mĹąködési hiányosságokat, s stratégiaalkotási gondjaik is akadnak, pl. annak meghatározásában, milyen célra és milyen formában kívánnak informatikai megoldást alkalmazni. Emellett nehézséget okozhat a funkcionális elvárások és lehetőségek egyensúlyba hozása is.

A belső erőforrások és képességek ipar igényei szerinti megfelelőségének megállapítása és a „sznobhatás” következményeitől való megóvás is tanácsadói feladat. Ez utóbbi kapcsán az ügyvezető kiemelte, hogy a rendszerválasztás nem „uniformizálható”. A változáskezelés is tipikusan külső segítséget igénylő tevékenység, mivel ebben a régióban nem kedveljük a változásokat, így kezelésük vagy túl „személyesre”, vagy túl távolságtartóra sikerül. Mindkettőnek vannak káros hatásai. De a projektkommunikációhoz is jól jön a külső segítség – általában túlszabályozottak a projektek, projektszervezetek, de hogy ki miben és milyen formában dönt, az gyakran elsikkad.

Nem a szoftvereknek kell felkelteniük az igényt, hanem az igényt kell az arra legmegfelelőbb rendszer választásával kielégíteni. A szállítóválasztásnál pedig nem elég a megfelelő termék és bevezetési tapasztalat, a napi üzemeltetésre hatással levő, menet közben nyújtott szolgáltatások épp olyan fontosak – hangsúlyozta Kulcsár Alexandra. A lényeg a kockázatokat jelentősen csökkentő, a projekt minden résztvevője szempontjából nyertes–nyertes helyzet kialakítása. Ennek katalizátora a jó tanácsadó.

A projektek tipikus buktatói között olyan, ritkábban hangsúlyozottak is előkerültek, mint a szállító- és ügyféloldali, realitásokon alapuló erőforrás-tervezés, az emberi erőforrás motivációjának az egész projekt alatti és a beüzemelést követő fenntartása, az oktatás, a tesztelésre szánt idő és erőforrás. A sikeres bevezetést a szállító–ügyfél–tanácsadó egyensúlya, a viták megelőzését is szolgáló kellő mértékĹą dokumentáltság (ki mit mondott, gondolt, szeretett volna) garantálhatja. A két élelmiszeripari projektben való részvételükről szóló rövid ismertető a fentiek alátámasztását szolgálta.

Határon innen és túl

Gabonaipar, malomipar, takarmányozás, jelenlét négy országban – néhány szóba sĹąrítve ez az ABO cégcsoport. Míg a Trade divízió a csoport üzemeit látja el minőségi alapanyaggal, addig a Mill a lakosságot és a sütőipart őrleményekkel, a Mix pedig a gazdasági haszonállatok minden korcsoportjának kiszolgálója. A csoporton belül országonként eltérő rendszerek, folyamatok körülményessé tették az összehasonlítást, s nehézkessé a konszolidációt.

A projekt kedvező „csillagálláskor” indult, ami alatt nemcsak a menedzsmentoldalról indult, az erőforrások garanciáját jelentő igényt kell érteni, hanem a piacon rendelkezésre álló, a célhoz megfelelő és elérhető árú hardvert, szoftvert, hálózati elemeket és emberi erőforrást is.

Az üzleti informatikai projektek szokásos előkészítési folyamatát követően elkészült a koncepcióterv és az ERP paraméterezése. Ez utóbbi a Hostlogic SAP All-in-One alapú élelmiszeripari megoldása volt. A bevezetés elsődleges céljaként a nagyfokú standardizálást és hatékonyságnövelést jelölték meg. A hardverbeszerzést és a hálózatkiépítést oktatások, tesztek követték. Az éles indulást követően a négy országban egységesek a folyamatok, egységes integrált rendszer mĹąködik, lehetőség nyílt összehasonlító elemzésekre, és nőtt a konszolidációs képesség. A projekt során komoly kihívást jelentett a munkafolyamatok és az adminisztráció egységesítésének a tagvállalatokkal való elfogadtatása. A jövőben automatikus mérés alapú gyártáselszámolásra állnak át, s üzletiintelligencia- és CRM-rendszer bevezetését tervezik.

Az ABO-oldali visszafogott projektismertetés alapján problémamentes, tip-top megvalósulást képzelhettek el a résztvevők, de a szállító, a Hostlogic üzletágvezetője, Magyar Attila árnyalta a képet. A projekt az ügyfél és a bevezető számára is többszintĹą kihívást jelentett, ilyen volt például a munkafolyamatok és az adminisztráció egységesítésének a tagvállalatokkal való elfogadtatása. S persze a lefedett üzleti területek széles spektruma, az üzletági sokszínĹąség, a nemzetközi színtér és a konszolidációs igény sem ígért problémamentes megvalósítást. Négy ország, tizenkét jogi személy, hat üzletág és eltérő termelési technikák – ez volt a kiindulási helyzet. Változó környezettel kellett szembenézni, ami alatt kialakulóban lévő holding-, illetve egységesülő kiszolgálófunkciókat kell érteni, ez utóbbi a számvitelt, a bérszámfejtést és a menedzsmentszolgáltatásokat jelentette. A tudástranszfer megszervezése is kihívást jelentett, viszont az eltökélt és támogató menedzsment átlendítette a projektet a nehézségeken.

És végül...

Végül egy-két mondatban az ismertetésből kimaradt előadásokról.
A pontos önköltségi ár ismerete segít talpon maradni az árversenyben. Azonban ehhez az árkalkuláció képessége mellett a változásokra adott gyors reakciókra is alkalmassá kell válni, amihez az Update Consultingtól Héderváry Tamás előadásában hallattak szerint az MS DYN AX (korábban Axapta) ERP üzleti, szakmai alapokon történő bevezetésével kerülhetnek közelebb az élelmiszerpiacon versenyző cégek. A konkurencia sem maradt tétlen. Az SAP Business One-t hasonló feladatokra ajánlotta a tavaly az említett megoldást a legtöbb ügyfélnél bevezetett és a legnagyobb árbevételt elért e-Bone Kft. ügyvezetője, Tóth Béla. A Picknél, a Mind System részvételével lezajlott bevezetés kapcsán a Pick Szeged Zrt.-től Susányi István az üzleti intelligencia szervezeti hatásaira hívta fel a figyelmet.